4.rész

Carlisle szemszöge: 

- Carlisle ki az a nő akire egyfolytában gondolsz?- kérdezte tőlem meg lepődve Edward. 
- Hát az az igazság, hogy több éve el láttam egy fiatal hölgyet Esmének hívják. Olyan szép és gyöngéd volt.  Bele szerettem de tudtam, hogy még csak tíz éves!- ennél a szónál Edwardnak ki kerekedett a szeme. De én tovább folyattam. -A lába tört el tudod meséltem, hogy nagyon egyik beteg se engedi, hogy segítsek nekik. Furának tartanak. De Esmén úgy láttam, hogy kifejezetten örült, hogy én láttam el. Azóta nem tudom ki verni a fejemből. 
- Megértelek szerelembe estél.
- Igen de tudom eléggé nevetségesen hangzik. 
- Meg kell mondanom  igen, de teljes mértékbe megértem amin keresztül mész! 
- Köszönöm fiam jól esik. 

Este beindultam a munka helyemre. Gyalog mentem és tényleg lassan, gondolkoznom kellet egy kicsit. A Part mellet haladtam el mikor hirtelen megláttam a vízben valamit ami egy testhez hasonlított. Háton feküdt és a feje ki látszott. Oda mentem hátha él... Mentem és egyre közelebb értem láttam, hogy aki a vízben fekszik ki hűlten és sebesen az nem más mint  Esme. Felvettem a kezemre és haza rohantam vele. Edward nem volt otthon  gondolom vadászni ment. Lefektettem az ágyamra megnéztem volt még pulzusa nem gondolkodtam megharaptam alig bírtam megállni de sikerült. Ott ültem egész végig és  magyaráztam neki , hogy mi is lesz belőle közben nyugtattam. Látszott rajta, hogy mennyire fáj neki jobban mint ahogy Edward mutatta ki. Mikor kezdett magához térni megjelent Edward is. 
- Fiam sajnálom ő az a nő nem hagyhattam meghalni! Bocsáss meg h nem szóltam neked.
- Ne törődj vele megértem! 
-Köszönöm.:) 
- És mi lesz vele? 
- Természetesen majd ő dönti el, hogy mit is szeretne.
-Értem de látom jobban szeretnéd ha veled vagyis velünk maradna. 
- igen tökéletes lenne.♥